Kís Ernő – CSomorkány Kék Naplója

3 450 Ft

Műfaj / Kategória:

Rövid leírás

Az esetlegös félreértésök elkerülése végett, itt jelzöm előre, hogy a könyvemben található bármilyen esetlegös hasonlóság más művekhez, a véletlen műve.
CSomorkány Naplója egy saját, egyedi, általam csiszolgatott, fényesített történet, amelyet Föntről sugalltak, ami rajtam körösztül, lelkem fényének szűrőjén áthaladva, íródott le ezen lapokra, úgy, ahogyan az a folytatásban olvasható.

Figyelmeztetök mindönkit, ez a könyv gondolatokat rejt magában, amiket mög köll emészteni! Amiket nem biztos, hogy elsőre sikerül elfogadni! Olyan eszméket, amik változtatásra kényszerítenek mindönképpen, még akkor is, ha ellenzi őket az embör!
Ez nem olcsó ponyvaregény, amit csak úgy be löhet nyelni! Mondhatom úgy is, hogy azoknak nem ajánlom, akik szájtátva várják a darált sültgalambot!
Ehhöz a könyvhöz lélek köll!
Ehhöz a könyvhöz kitartás köll!
Aki idáig eljutott és még nem dobta félre művemet, annak már most gratulálok! Bízom benne: sok örömöt fog számára okozni könyvem olvasása!

Fölhangolás

Mindön könyv valamilyen szellemiségöt, lelkiségöt közvetít az írótól az olvasó felé. NYitottságunktól, fölkészültségünktől függ, ki mit ért, ki mit él mög belőle, mert mindön mű bennünk születik újra. Mivel folyamatosan változunk, így minden újabb olvasással más és más lösz a mögélésünk, tapasztalatunk, lelkiségünk, ezzel együtt a látásmódunk. Ezért van az, hogy akárhányszor elolvas az ember egy könyvet, az mindig új és új arcát mutatja, mindig újabb és újabb mondanivalót födözhetünk föl benne.
Csomorkány Naplója első nekifutásra: tündérmese, elsősorban fölnyőtt gyerököknek.
Másodjára: szellemi fölfödöző út, Nevenincs Őseink Hagyatékának elfeledött világában.
Harmadjára: beavatás lelkünk, a világ mélységeibe.
Ezökön a lépcsőfokokon föllépve tanít, érözni, gondolkodni, embörnek maradni mindig, mindön körülmény között, bármi is történjön. Segít fölfödözni önmagunkban a Belső Kincset, azt a Fényre hozni és tovább adni, így beteljesítve jelen életünk Küldetését ezön a világon.

A Tao azt mondja: az Út bennünk van. Nincsen mögállás, visszafordulás, mert az maga a halál. Fogantatásunktól kezdve folyamatosan változunk, fejlődünk, tanulunk, azaz mögyünk az Úton. Azon az Úton, amelyik mindönkinek más és más. Máshonnan indul, mások a kezdeti indíttatások, mások a löhetőségök, csak a nehézségök hasonlóak, amit mindönki másképpen él meg. Mindönki másképpen vöszi az akadályokat. Van, aki mögtorpan, mög se próbálja. Van, aki leveri, majd újra nekifut, addig teszi ezt, amíg sikerül túllendülni rajta. És akad, aki elsőre átviszi. Az Élet pedig jutalmaz, választásaink, döntéseink, kitartásunk szerint. Ezt nevezik karmának, az ok és okozat törvényének. Az emböröknek viszont legtöbbször nincsen rálátásuk a velük mögtörténő eseményökrere. Sokaknak homályos a szömüvege, ezért lázadoznak, haragszanak, szenvednek, ki-ki saját vérmérséklete szerint. És ez az ő döntésük, aminek szintén lösz karmikus hatása az életükre. Természetösen, amennyiben elutasítják ezt a gondolatot, annak is lösz hatása, ahogyan mindön tettnek van ilyen-olyan követközménye.
Csomorkánnyal mindönki bejárhat egy Utat, szörözhet új tapasztalatokat, más látásmódokat, mint ami az iskolákban, a világban reánk lett kényszerítve. Nyitott szívvel, elmével olvasva a könyvet, tisztul a szömüveg, jobban rálátunk önmagunkra, a minket körülvövő világra. Úgy változunk, ahogyan a főhős, Belső Fényünk lángra kap, sugározva másoknak, a világnak a FÉNY-t.
Hiszöm, a mi kís önmögváltásunk viszi előbbre, ha csak apró léptökkel is, ezön a Földön a változást, hogy élhetőbb, szerethetőbb lögyön a Világ. Ezért vigyázzunk hát mindönre és mindönkire, magunkat is beleértve!

CSomorkány egy mágikus világ lakója. Olyan világé, amelyet a mi magyar őseink valamikor, régön a magukénak vallottak. Így látták a világot, így találták mög helyüket, föladatukat az életben. Sokszor nem a mai logikus ész vezérölte őket, hanem a szívük dobbanására hallgatva tötték azt, amit helyösnek, lyónak éröztek. Töreködtek arra, hogy az őket körülvövő természettel egyensúlyba lögyönek, hiszen tőle függött az életük.
Úgy tapasztalták: van egy Égi világ odafönn és van ennek egy mása odalenn, középen helyezködik el a mi Földünk. Az Alsó Világba egy lyukon körösztül löhetött lejutni, míg a Fölső Világba az Égig Érő Fa ágaira fölmászva, ahogyan az a meséinkben le vagyon írva. Aki beavatást szeretött volna nyerni az Élet rejtelmeibe, annak mindkét világba el köllött látogatnia, hogy végül itt, a Földi Életben kialakuljon benne az Arany Középút. Az én möglátásom szerint ez mindön embör létezésének a végső célja. Mindegy, hogy milyen módon, de valahogyan, valamelyik életünkben, ide szeretne mindönki mögérközni, ahogyan CSomorkány is töszi Naplójának lapjain.
Lyó utat, fölfödözést és mögérközést kívánok mindön olvasónak!